english
日本
magyar

Wágner Nándor

Nagyvárad, 1922. október 7. – Moka (Japán), 1997. november 15
„Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal.
Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés ebben az irányban.”

(Wagner Nándor)

Wagner Nándor szobrász Budapesten, majd Svédországban, végül 1967-től Japánban élő elismert művész lett. Japánban Kiss Sándor egykori kereskedelmi diplomatával jó barátok lettek. Sokban az ő elszánt missziójának köszönjük, hogy a mester japáni pályájának főművei közül itthon is több a helyére talált, pl. a gellérthegyi Filozófiai Kert vagy a dunaújvárosi a Krisztus Király-templom előtt tavaly felállított Mózes.

Az 1997-ben elhunyt Wagner Nándor hagyatékát özvegye, Wagner Akiyama Chiyo és az Academia Humana Alapítvány kezdték ápolni. Utóbbi társadalmi szervezet magyar elnöke, az életmű patrónusa ma is Kiss Sándor. Elkötelezett munkatársaival lappangó munkákat is megtaláltak. Wehner Tibor és Gärtner Petra művészettörténészek segítségével – 2013-ban Székesfehérváron rendeztek tárlatot Wagner Nándor szoborlelet címmel. Most Kiss Sándor a mentora Wagner Nándor műcsarnoki emlékkiállításának is. Kiss Sándor a Japán vonzásában – Magyarok, akik szerették Japánt c. hiánypótló kötet tudós szerzője. Meghallva, hogy én is a japán kultúra szerelmese lettem, egy 80-as években tett tanulmányút után, megajándékozott e fontos művel. Kötete unikum, ebbe akarom vázlatosan bevezetni Önöket – hiszen Wagner Nándor műveiről Wehner Tibor tanulmányát olvashatják itt a katalógusban. Kiss vaskos kötete tudományos igényű, itthon alig ismert japán-magyar történeti adatok kulturális tezaurusza. És tény, hogy Wagner Nándor is a jeles japáni magyarok egyike, akik szerették Japánt.

Tovább olvasom
Videó galéria

Wagner Nándor centenáriumi kiállítása a Műcsarnokban

2022. október 8. - 2023. február 5.

Az itt látható videóriportok bemutatják a szobrászművész életének magyarországi, svédországi és Japánbeli időszakát Wehner Tibor művészettörténész szakavatott tolmácsolásával. Ez a csatorna a kiállítás jelentősebb eseményeinek videóblogját, és egyben archívumát is szolgálja.

A kiállítás az MMA támogatásával, az Academia Humana Alapítvány és a mashikói Wagner Nándor Alapítvány videó, fotó és írásos dokumentumainak átadásával, valamint a Székesfehérvári Szent István Múzeumban őrzött Wagner alkotások kölcsönzésével jött létre a Műcsarnok Kht. rendezésében.

Megnyitó  2022. október 8.-án, szombaton 17.00 órakor.
Helyszín Műcsarnok, 1144 Budapest, Dózsa György út 37.
A kiállítás látogatható 2022. október 8. - 2023. február 5.-ig, nyitvatartási időben.

X. terem
Teaház
• Meditációs terem
Összefoglaló
XI. terem
Filozófiai kert
• Vetítés
Összefoglaló
XII. terem
Különböző szoborvázlatok
• Öreg nő
• Földanya
• József Attila
Összefoglaló
Wagner Nándor 100 | A bölcselet szobrásza

A 100 évvel ezelőtt született Wagner Nándorra (1922–1997) nagyszabású kiállítással emlékezünk. Különös életműve három korszakra tagolódik és három országhoz – Magyarországhoz, Svédországhoz és Japánhoz – kötődik, így élete során háromszor indította újra művészeti karrierjét.

A hazai pályakezdő időszakban tervezett szobrai közül a mai napig látható az 1955-ben felavatott dunaújvárosi Vízhordó lány című kútszobra, ám más monumentális köztéri szobrait csak életműve lezárulta után avatták fel, a japán-magyar Academia Humana – Wagner Nándor Művész Hagyatékát Ápoló Alapítvány támogatásával. Wagner 1956-ban Svédországba emigrált, ahol művészi karrierje kiteljesedett, az itt töltött időszak jelentőségét számos köztéri szobra jelzi. Emléket állított a második világháború lengyel áldozatainak, de Selma Lagerlöf Nils Holgerson csodálatos utazása című művének Márton lúdját is megformázta.

Svédországban megismert képzőművész feleségével, Akiyama Chiyo-val 1969-ben Japánba költöztek, ott építették fel saját műteremházukat, amelyhez a tárlaton is megjelenített, a keleti és nyugati kultúrákat egyesítő teaház is tartozik. Legismertebb alkotása a budapesti Gellérthegyen 2011-ben felavatott, meditációra hívó szoborcsoport, a Filozófiai kert, amely „Egymás jobb megértésének” jegyében fogant. Az egyistenhitű vallásalapítók, filozófusok megformázásával Wagner Nándor arra kereste a választ, ami bennünket, embereket összeköt. A műcsarnoki kiállítás középpontjába állított, legkorszerűbb technológiával, 3D-nyomtatóval készült szobormásolatok most is együtt gondolkodásra buzdítanak.