Wagner Nándor szobrászművész 1922. október 7-én született Nagyváradon. Ott járt iskolába majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán szobrászatot és festészetet tanult. Mestere Kisfaludy Strobl Zsigmond volt. Tehetséges rajzoló és kreatív tárgytervező. Hadapródként szolgált a 25. gyalogezred III. zászlóaljban, a Tordai csatában Aranyosnál megsebesült.
‍
A háború után Magyarországon telepedett le és itt alkotott. Több szobrával (pl. Szökőkút három fiú alakkal, József Attila) díjat nyert. Ebből az időből származik a magyarok erkölcsi feltámadását ábrázoló Corpus Hungaricum szobra, melyet majdnem 45 éves múzeumi raktárban való pihenés után 1999. október 6-án avattak fel Székesfehérvárott. 1950-ben megbízást kapott a székesfehérvári Regionális Múzeum új kiállításának megtervezésére és felállítására. Irányításával és koncepcionálisan új szemléletmódjával értékes, nemzetközi elismerést kiváltó helytörténeti gyűjtemény alakult ki. Önálló művész lett. Az ötvenes évek közepén a főiskolára fel nemvett tehetséges fiatalokat tanította az Ybl bazárban lévő műtermében. Beválasztották a képzőművészek Forradalmi Bizottságába, ahol az értékek védelmében lépett fel. József Attila szobrát a költő 100. születésnapján Nagyváradon, a Petőfi Parkban állították fel.
‍
‍

A forradalom leverése után Svédország fogadta be. 1960-ban svéd állampolgárságot kapott. Rajzot tanított a lundi egyetem képzőművészeti karán. A hatvanas évek elejére teljesen újszerű technológiát dolgozott ki a görbült felületű nagyméretű öntött rozsdamentes acélszobrok készítésére, mellyel a világon elsőként oldotta meg a hőhatásból eredő nagyméretű zsugorodás és a feszültségek kiküszöbölését. Ez igen termékeny korszaka volt, összesen nyolc szabadtéri emlékművét állították fel. Lundban dolgozta ki a papírfreskó technikát, mely abban újszerű, hogy lehetővé teszi a papírvésés és festészet kombinációját. Svéd cégektől kapott terméktervezési megrendelései bizonyították sokirányú tehetségét. Ebben az időben dolgozta ki a székek ergonometrikus modellezési technikáját, valamint kifejlesztette a fényenergia kedvezőbb szétszórását biztosító utcai oszlop-világítótest termékcsaládot.

Feleségével, Chiyo Akiyama japán képzőművésszel 1969-ben áttelepültek Japánba és a Tokiótól mintegy 150 km-re lévő, a kerámia művészetéről híres Mashiko városban építettek műtermet. Hírnevét a naritai nemzetközi repülőtérre vezető út melletti szállodasor díszítésére kiírt pályázat megnyerésével alapozta meg. Itt áll az általa tervezett parkban az Utazók Védőszentje nagyméretű szobra és 16 m átmérőjű szökőkútja, mindkettő az általa kidolgozott rozsdamentes acélból. A hetvenes években nyert pályázatokra és megrendelésekre számos figuratív bronz szobrot készített. Ugyanakkor a festészet és a rajz is újra érdekli. Tanít, akvarell sorozatokat fest hártyapapírra, japán kőalapú festékekkel dolgozik és keleti témájú képeket alkot. 1975-ben megkapta a japán állampolgárságot.

A helyi kerámiaművészet nagyon izgalmas kihívására elkezd kerámiával is foglalkozni és megalkotja a harminckét darabos Selyem Út sorozatát, amivel elismerést és végleges jogot szerez a helyiművészek társaságában. A kapott anyagi javakból feleségével együtt alapította meg a Művészeti Intézetet, mely támogatta a tehetséges, de szegény fiatal művészeket. A békés együttélés fejlődését segítő gondolkodást nagyra becsülte.

A nyolcvanas években újra intenzíven kezdett foglalkozni a világ szellemi irányzataival. Úgy döntött, hogy élete végén már nem dolgozik megrendelésre, hanem saját humanista üzenetét szoborcsoportba komponálja. Ekkor alkotja meg a Filozófiai Kertet, melyben öt szellemi főáramlat harmonikus együttélésétfogalmazza meg. „Nem a különbségeket kerestem, hanem az azonosságokat” mondta mikor művét a nagyközönségnek bemutatta. Három szettben öntette ki a szoborcsoportot, melyből az elsőt halála előtt, szeretett városának, Budapestnek, másodikat Tokiónak és a harmadikat New Yorknak ajándékozta. A nyolcalakos mű felavatására a Gellérthegyi Víztározó feletti parkban 2001. október 18-án került sor. A tokiói Filozófiai Kertet a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok 140. és 50. jubileumi évfordulóján 2009-ben állították fel Tokió Nakano kerület Filozófiai Parkjában.

Élete folyamán szeretett anonim maradni, de ez nem mindig sikerült. Sok művét nem jegyezte. Hitvallását így fogalmazta meg Japánban:
"Az én működésem itt is a magyarság hitelképességére törekszik. Én hiszek a munkám fontosságában. Biztos vagyok abban, hogy a hazám javát szolgáltam munkámmal. Széchenyi István útján kell járni, ha élni akar a Nemzet! Annyi szenvedésből és megalázó ostobaságból kiútra van szükség! Hiszem, hogy munkám egy kis lépés ebben az irányban."1997. november 15-én halt meg a műterméhez közeli Moka városban.
2011-ben alapítványa felvette a Wagner Nándor Emlékalapítvány nevet
2013-ban munkássága Magyar Örökség Díjat kapott.
Felesége 2021. október 29-én hunyt el Tokióban.

A Kárpát-medencében álló köztéri művei:
• Korsós leány, 8 békás szökőkút. Dunaújváros, 1954
• Corpus Hungaricum. Székesfehérvár, 1999
• Filozófiai Kert. Budapest, Gellérthegy, 2001
• József Attila. Nagyvárad, Petőfi Park, 2005
• Földanya. Budapest, Bécsi kapu, 2013
• Anyaság. Miskolc, Ferenczi Sándor Egészségügyi szakközépiskola, 2015
• Mózes. Dunaújváros, Krisztus Király plébániatemplom főbejárata előtt, 2021